News

"A válság előtt talán kissé elkényelmesedtünk" - interjú a Fornetti vezéreivel

Ázsiában terjeszkedik a péksüteményeket gyártó magyar tulajdonú Fornetti, középtávon pedig Amerikát veszi célba - derült ki abból az interjúból, amelyet az [origo] készített Palásti József alapító-tulajdonossal és Szabó Józseffel, a cégcsoport leányvállalatait tömörítő holdingügyvezető igazgatójával. Elismerték, hogy a cég gyors növekedése okozott problémákat, és beszéltek arról, hogy az alapanyagok drágulását kiküszöbölni nem lehet, az élelmiszerek egyre drágábbak lesznek.

Ázsiában terjeszkedik a Fornetti: a cégcsoport a napokban nyitotta meg első üzletét Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban és a közelmúltban a törökországi Isztambulban is bővült a hálózat - erősítette meg az [origo] információit Palásti József, a Fornetti-csoport alapítója és tulajdonosa.
Palásti az ázsiai terjeszkedésről elmondta, az első egységük már 2003-ban megnyílt Kuvaitban, de most indult el a komolyabb terjeszkedés a kontinensen. "Azerbajdzsán a harmadik ország, ahol jelen vagyunk Ázsiában, de Törökországra koncentrálunk elsősorban, Isztambulban már összesen húsz bolt van, ebből tizenkilenc az európai, egy pedig a város ázsiai oldalán" - tette hozzá Palásti József.
A tulajdonos elmondta, hogy két hídfőállást építettek ki az idén, az egyiket alkotják az isztambuli egységek, a másik a torontói bolt. Palásti József közölte: "Kanadai piacra lépést inkubátorprojektnek tekintjük, lassú, óvatos fejlődést tervezünk, ami megalapozhatja a későbbre, középtávon tervezett amerikai terjeszkedést". Palásti szerint azonban a kanadainak merev ellentéte a török környezet, mert egy nagyon impulzív versenypiac, az idei év fogja megmutatni, milyenek a perspektívák arrafele. "A törökországi piacra lépés után a következő időszakban a görögországi terjeszkedés lesz napirenden, ami szintén a bulgáriai gyárunknak ad majd munkát" - tette hozzá.

A cég Ázsia és Észak-Amerika mellett Afrikát is célba vette, ám az ottani terjeszkedés egyelőre várat magára. Dr. Szabó József, a Fornetti-cégeket tömörítő Fornetti Holding ügyvezető igazgatója elmondta: Kairóban már szinte minden adott volt az üzlet beindításához, de a február elején kitört forradalom teljesen keresztülhúzta a számításaikat. "Ezért az egyiptomi program startja várat magára, a középtávú tervekben a már említett amerikai piacra lépés szerepel, és az Oroszországba, azon belül is Moszkvába való betörés" - fogalmazott az igazgató.

Arra a kérdésre, hogy mikor indul újra a török egységek kiszolgálása érdekében tudatosan túlméretezett, fagyasztott péksüteményeket előállító - a HVG februári cikke szerint akkor még inaktív - bulgáriai gyár, Palásti József azt mondta: A már meglévő és a következőkben megnyíló török boltokat a Bulgáriában felépített havi 800 tonnás éves kapacitású üzem, valamint a Törökországban, a múlt év végén sebtiben összerakott 200 tonnás gyár látja el.
Palásti elismerte, kaptak bírálatokat, hogy túl gyorsan terjeszkednek és a bulgáriai gyárberuházás rosszul érintheti a céget. "Aki az üzleti életben ténykedik, annak tisztában kell lennie a kockázatokkal, a gyár zöldmezős beruházásban valósult meg, 2009-ben, a válság kellős közepén készült el. Ráadásul azt látni lehet, hogy Bulgáriában és Romániában is bőven elhúzódik a válság, emiatt nem tud teljes erőbedobással termelni az ottani gyár. A bulgáriai piac egyelőre csak 200 tonnás forgalmat produkál, vagyis a gyár kapacitásának negyedét köti le, ezért exportra is termel" - mondta Palásti, aki a gyors terjeszkedésre vonatkozó kritikákra és a cég pénzügyi helyzetéről azt mondta: "Nem kell senkinek aggódnia, a válság miatt a fejlesztésekhez valóban szükség volt a cégre jellemző nagyobb idegen forrásra, de különleges helyzetekben ez természetes dolog. Az idén indult holdingcégben, amely összefogja a teljes csoportot, már 70 százalékos a saját tőke aránya, ami rendkívül konzervatív és óvatos befektetési politikát jelez" - tette hozzá Szabó József.
A külföldi, azon belül az afrikai terjeszkedést meggátolta az egyiptomi forradalom, de a magyar piacon is megakasztotta az üzletmenetet a cég és a korábbi franchise-partnere között tavaly kipattant vita, ami szakításhoz vezetett. (2011-ig a Fornetti franchise-partnere, a dél-dunántúli térséget és a horvátországi hálózatot felügyelő Fornetti Pannon Kft. márciustól PekSnack néven folytatta működését a Fornettitől való elválás után.)

Palásti József az együttműködés megszakításáról elmondta: "A válság előtti időszakban talán kissé elkényelmesedtünk, mert a cégcsoport dinamikusan fejlődött. Majd jött a válság és a megváltozott piac új vásárlókat nevelt, a cégeknek pedig új igényeket kell kiszolgálniuk. Emiatt 2009-ben belekezdtünk egy modernizációs programba, ami a mai napig tart. A világszerte fókuszba került élelmiszerbiztonság terén komoly fejlesztéseket hajtottunk végre és erre kértük a partnereket is. Az ugyanis nem működik, hogy egy franchise-tulajdonos gyára a hatósági követelményeknél is szigorúbb előírásokat alkalmaz önmagával szemben, és ezeket a követelményeket nem tudja prezentálni valamennyi egységében. A lényeg az, hogy a PekSnacket létrehozó cég más utat választott, több mint tíz évig tartó, többnyire problémamentes együttműködés után zajos jogvita nélkül szakítottunk".
Az [origo] érdeklődésére, hogy mekkora érvágást jelent a cégnek a szakítás és hogyan pótolják a kieső bevételt, Palásti azt mondta, igaz, hogy a dél-dunántúli térségben pozíciót vesztettek, de csinálják a dolgukat és terjeszkednek. "Majd a verseny eldönti, hogy ki a jobb a szóban forgó, 3 milliós piacon" - fogalmazott Palásti. Szabó József hozzátette: Idén, április végéig, éves összevetésben 7 százalékos volt a növekedés a magyar piacon és elérhető a 12-15 százalékos bővülés az év egészére nézve. A Fornettinek azonban a dél-dunántúli térségben erős pozíciókkal rendelkező PekSnack mellett más versenytársakkal is meg kell megmérkőznie, például a lendületben lévő Lipóti Pékséggel. "A nyílt piac, ezen keresztül a verseny az minket is újabb lépésekre, fejlesztésekre ösztönöz. Ahogy mondtam, a verseny majd eldönti ki a jobb a piaci szereplők közül, a Lipótival egyelőre megférünk egymás mellett" - mondta Palásti.

A piaci szereplőknek azonban nemcsak egymással, hanem a fokozatosan emelkedő alapanyag- és élelmiszerárakkal is meg kell küzdeniük. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adata szerint az élelmiszerek árai áprilisban az átlagosnál jóval nagyobb mértékben, több mint kilenc százalékkal emelkedtek, a mezőgazdasági termékek pedig közel 50 százalékkal drágultak márciusban, éves szinten.

Szabó József ügyvezető igazgató erről a folyamatról azt mondta, hogy az élelmiszerek kettős szorításban vannak, egyre többen élnek a világon, ezáltal növekszik a kereslet, ami eleve felhajtja az árakat, miközben nő az élelmiszeripari alapanyagok energiaipari felhasználása. "Ezek világtrendek, amelyek elől elbújni nem lehet, Magyarország nem tudja magát függetleníteni a globális folyamatoktól, tehát az élelmiszerek nagy valószínűséggel drágulni fognak. Védekezni sem nagyon lehet, ma már a hosszú távú beszállítói szerződések sem nyújtanak megoldást. Az élelmiszeriparban manapság a beszállítók nem kötnek hosszú távra vonatkozóan az árakra garanciát, pontosan a trendek gyors változása miatt" - tette hozzá Szabó József.
Arra a kérdésünkre, hogy sok feldolgozó hiába szeretne különböző alapanyagokból magyarországi termelőtől vásárolni, szerintük nincs megfelelő minőség vagy mennyiség előállítására képes beszállító, Palásti József azt mondta, hogy a Fornettinél a legtöbb feldolgozásra kerülő nyersanyag magyar beszállítóktól, gazdáktól származik, a gyümölcstöltelék-alapanyagot például több mint tíz éve ugyanattól a termelő cégtől vásárolják és évek óta ugyanaz a vállalkozás szállítja a lisztet is. "Az arányok folyamatosan változnak, de a margarint például részben magyarországi forrásból, illetve részben külföldi gyártóbázisból, a sajtot pedig Németországból szerezzük be. A felsorolt okok miatt utóbbiakból egyelőre nem találtunk olyan beszállítót, aki ezeket a kulcsfontosságú alapanyagokat megfelelő ütemben és minőségben szállítaná" - mondta Palásti.

A feldolgozóknak a termelésnél és a beszállítók kiválasztásánál fokozottan figyelniük kell az élelmiszerbiztonságra, aminek szigorú fenntartását a kormány kiemelten kezeli. Erről Szabó József azt mondta, a cég minden egyes beszállítótól érkező terméket a saját laboratóriumában bevizsgáltat.
"Ameddig a bejövő termékek nem kaptak zöld utat a labortól, addig egy kérdőjel van a ládákon, ha az élelmiszervegyészek szerint nincs semmi probléma az adott nyersanyaggal, akkor a ládára egy pipa kerül és megy feldolgozásra. A másik, hogy a hidrogénezett eljárással készülő margarinokat, amelyekben megtalálhatóak a legtöbb egészségügyi tanulmány és az Egyesült Államok élelmiszerbiztonsági hatósága által is károsnak tartott transzzsírsavak, a cég száműzte a gyártási folyamatból. Azaz, csak olyan beszállítóval dolgoznak, aki transzzsírsav-mentes margarint szállít" - tette hozzá Palásti. (A Figyelő hetilap csütörtöki számában írt arról, hogy több kiskereskedelmi egységben mérgező anyaggal, DON-toxinnal szennyezett kenyereket találtak. A Fornetti ezt úgy kommentálta, a cég garantálja a termékek biztonságát gyakorlatilag a szántóföldtől a fogyasztó asztaláig: külső laboratórium mikrobiológiai és kémiai vizsgálatai alapján garantálják termékeik DON-toxin mentességét.)

Palásti József pékmester 1997 márciusában hozta létre családi vállalkozását, a Fornetti Kft.-t, amely egy átalakított kecskeméti házban, kisipari jelleggel kezdte meg a fagyasztott péksütemények gyártását. Eleinte elsősorban sajtos és tepertős pogácsákat készítettek az üzemben, a termékeket pedig nem darabonként, hanem tömeg alapján vásárolhatták meg a fogyasztók.
Később a cég elkezdte kialakítani a látványpékségekből álló franchise-hálózatát, amelyekben mobil sütőegységekkel készültek a fagyasztott süteményekből a kész pékáruk. 1999-ben a Fornetti külföldi terjeszkedésbe kezdett, először Szlovákiában, Lengyelországban és Horvátországban jelent meg a hálózat, később Romániában és Csehországban lépett piacra a társaság, ennek eredményeként 2000 végén Közép-Európában 2700 egységben sütöttek Fornetti-termékeket majd 2003-ban megnyitott az első Európán kívüli üzlet, Kuvaitban. Ma már világszerte több mint 4500 sütési pontot működtetnek. A 2011 januárjában a Fornetti Holding alá szervezett cégek évente több tízezer tonna fagyasztott péksüteményt szállítanak a pékségekbe.
Az indulás után, 1998-ban a Fornetti-csoport éves árbevétele 750 millió forint volt, 2010-ben a Fornetti Holding alá vont cégek nettó árbevétele pedig 16,6 milliárd forintra rúgott, ez az összeg azonban nem tartalmazza a külső befektetők által, úgynevezett "masterfranchise" cégeken keresztül generált forgalmat. (A franchise-rendszernél a master minősítésű partner az átvevő, amely egy országban vagy térségben rendelkezik az adott területen a rendszer kizárólagos használatának és továbbadásának jogaival.)
A cégcsoporthoz tartozott korábban a dél-dunántúli térséget és a horvát piacot felügyelő Fornetti Pannon Kft., ám a kapcsolat idén megszakadt és az utóbbi cég, amely Igalon működteti üzemét Galántai József vezetésével, PekSnack néven folytatta működését, megtartva a korábbi piacokat.

A szintén fontos élelmiszeripari trendről, a "fitnesz-" vagy "biotermékek" elterjedéséről Palásti József azt mondta, hogy a termékpalettán megtalálhatóak az egészséges életmód szempontjából kívánatos, teljes kiőrlésű és magvas termékek, azonban szerinte jelenleg még a többségi vevői igény a hagyományos termékeket preferálja. Szabó József szerint valószínűleg a jelenleginél nagyobb kereslet mutatkozna például a biogazdálkodásból származó gyümölcstöltelékek iránt is, azonban a mai piac ezek fogyasztói árát nem igazán fogadja el.
"Sokan mondják, hogy a péksütemények hizlalnak, erre azt szoktam válaszolni, hogy az emberek reggelente úgy ébrednek, hogy éhesek és általában péksüteményt szeretnének enni. Az őrölt gabonában számtalan olyan összetevőt találunk, melyre az emberi szervezetnek elengedhetetlenül szüksége van. A lényeg a mennyiségben és a minőségben keresendő" -fogalmazott Palásti József.